muti a recepted... megsütöm.

kisült a kalácsom

Tamara csokitortája

2017. szeptember 10. - mdeszi

Még tinédzser voltam, amikor rengeteg sztorit hallottam anyukám akkori kolléganőjének unokájáról. Ő akkor kb 4-5 éves lehetett, ha jól emlékszem és írtó jó beszélőkéje volt. Vicces megszólalásai, beszólásai, rendre elhangzottak anyukám irodájában majd a történetek végül hozzám is eljutottak. Jókat nevettem rajta mindig.

Soha nem találkoztam vele de a nevét már akkor megjegyeztem magamnak. Nagyon tetszett, különlegesnek ítéltem meg. És hát miről is álmodik egy tini lány.... Majd ha neki is gyereke lesz... Így hát én is álmodtam egy nagyot és azt kívántam magamnak, ha eljön a szőke herceg fehér lovon az igazi és lesz majd egy kislányunk, ezt a nevet fogjuk neki adni.

A kislányt Tamarának hívták.

A nevet őrizgettem magamban mindaddig, amíg tényleg el nem jött a pillanat, hogy lánynevet kellett választani. 2012-t írunk.

Végignéztem én azért az utónévkönyvet, de... nem. Semmi sem érhetett a nyomába. Szerencsére az apukájának is rögtön megtetszett. Olyan természetességgel adtuk neki azt a nevet, mintha ő biztosan egy Tamara lenne és nem valaki más.

Amikor Tamaránk megszületett és a gyerekorvos először jött ki hozzá, hogy megnézze, a név hallatán csak annyit mondott: "Elegáns név!"

Ezt az idős gyerekorvos hölgyet nagyon kedveltem és ez a jelenet mai napig itt van a fejemben. Örültem, hogy ezt mondja. Természetesen bármilyen is lesz Tamara felnőtt korában, szeretni fogom. De én szeretnék egy elegáns nőt belelátni ebbe a szőke, kékszemű ördögfiókába.

2012. szeptrember 3-án, programozott császármetszés keretein belül megszületett a mi Tamaránk. És én úgy éreztem, hogy kihúzták a lábam alól a talajt. Amikor bejött hozzánk a férjem és az akkor 2.5 éves kisfiam látogatóba, egy pillanatra megtorpantam. Olyan volt, mintha a 2,5 évest, akivel az elmúlt 2,5 év majd' minden pillanatát együtt töltöttem, egy kicsit elveszítettem volna. Néztem azt a szőke, dundi kisfiút és arra gondoltam mi lesz most vele?! Hogy fogom őt még mindig szeretni, amikor már mást is szeretnem "kell"?!

Szeretem az olyan "az elején nagyon nehéz volt" kezdetű mondatokat, amik úgy folytatódnak, hogy "de aztán idővel megoldódott/könnyebb lett/stb".

Úgyhogy idővel összecsiszolódtunk. Én, az egyke a két gyerekkel, a két gyerek egymással, az immár négy személyes család. És rajtuk keresztül én is megélhettem és megélem a testvéri kapcsolat szép és nehéz pillanatait, minden nehézségével és boldogságával.

Akármennyire is hihetetlen, de az a csöpp újszülött a napokban volt 5 éves és a szülinapi zsúrjára sütöttem neki egy tortát, amit persze, hogy fel akartam tölteni a blogra.

2017-09-10.jpg

és, hogy milyen ez az 5 éves Tamara?

→ szőke és kékszemű,

→ gyönyörű, szabályos fogsorral,

→ egy anyajeggyel a nagylábujja és a mellette lévő lábujja között a bal lábán

→ hektikus étvággyal. kedvencei a paradicsomleves, brokkolikrémleves, húsleves sok tésztával, sült krumpli, sopszka saláta, bárminemű hús, édesség. a kenyér -mintha tudná- nem kell neki!

→ esténként, fürdés előtt, rajzfilmnézés közben almát rágcsál sajttal. a kis gourmand.

→ elmondása szerint szereti a lecsót, csak a paprikát meg a paradicsomot nem szereti belőle.

→ nagyon sokszor kimondja, hogy "szeretlek". este, villanyoltás után nem pisilni akar még kimenni, vagy vizet kér, hanem még egy extra ölelést!

→ kb 2 hónappal ezelőttig még megfésülni sem nagyon engedte a haját most pedig komoly fonatkonstrukciókat kreálunk minden reggel a kis aranyhajából.

→ szinte soha nem beteg. ha mégis, azt úgy időzíti, hogy péntek délután lebetegszik és vasárnap délelőttre már fitt és kutya baja.

→ az óvodavezető egyszer úgy jellemezte, hogy Tamara olyan ... szkeptikus. semminek nem örül egyből, előbb meggyőződik róla, hogy az a valami jó. Aztán, ha tényleg, akkor örül. Egyébként nem fecséreli a nevetőizmait.

→ társaságban nem beszél sokat. otthon igen. ha társaságban mégis megered a nyelve, mindenkit lenyűgöz.

→ nagyon cukin táncol a Sofia nevű slágerre.

→ kedvenc száma Mark Forster-től a Sowieso

 

→ ha hízeleg, azt mondja: mamiceee!

→ árulkodós, mártírkodós

→ a sok lánybarátja mellett istenigazából Henri pajtásával találta meg legjobban a közös hangot.

→ hétvégén sokáig alszik

♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Ha volt türelmetek ezt a sok mindent elolvasni és idáig eljutottatok az azt jelenti, hogy megérkeztetek a recepthez.

Csokitortát sütünk ma. :)

hozzávalók a csokikrémhez:

150 g vaj

200 ml habtejszín

400 g étcsoki

Elsőként a krémet készítjük el mert idő kell neki, amíg visszahűl és kenhető állagú lesz. A feladat nagyon egyszerű, csupán annyi, hogy az összes hozzávalót vízgőz fölött megolvasztjuk és simára keverjük. Utána csak félre kell tenni és hagyni, hogy lehűljön. Ha gondoljátok akár hűtőbe is lehet tenni, de nem muszáj.

Most következzen a piskóta.

hozzávalók:

150 g puha vaj

250 g kristálycukor

20 g vaníliás cukor

3 tojás

100 ml tejföl

200 g liszt

100 g cukrozatlan kakaópor

1 tk szódabikarbóna

1 tk sütőpor

fél tk só

150 ml tej

100 ml lefőzött szobahőmérsékletű kávé (én a kávé helyett is tejet tettem bele)

A puha vajat ki kell habosítani a cukorral és a vaníliás cukorral. Jöhetnek hozzá a tojások. Jól dolgozd meg a masszát. Tedd bele a tejfölt, a lisztet, a kakaót, a szódabikarbónát, a sütőport, a sót és alacsony fokozaton keverd össze. Apránként add hozzá a tejet és a kávét (esetemben a nagyobb mennyiségű tejet) és ezzel dolgozd simára.

Az eredeti recept 22 cm-es tortaformáról szól. Nekem ilyenem nincs. Csak ettől nagyobb vagy kisebb volt, így a kisebbet választottam. A tésztát 2 részletben sütöttem ki, majd az egyes piskótákat még félbe is vágtam.

Tehát az egyes piskóták 180 fokon, légkeveréses programon sülnek meg, kb 25-25 perc alatt. Azért jó tűpróbával ellenőrizni, mert én is még pár percre visszatettem őket sülni.

Sütheted akár egyszerre is az egészet, akkor kb 45 percig tart.

Te döntsd el hány "emeletet" szeretnél a tortádnak. Ennek megfelelően vágd fel a piskótádat sütés után, ha kihűlt.

(az enyém végül 4 piskóta-emeletből állt)

Most már csak össze kell állítani a tortát. A piskóta és a krém váltakozva következnek benne, a végére még hagyj a krémből, hogy a tetejét és az oldalát is megkenhesd vele.

Ízlés szerint díszítsd bármivel, ami eszedbe jut és/vagy a kezed ügyébe kerül.

dsc_0987.JPG

Isten éltesse a szülinaposokat, jelen esetben főleg az én kis drágámat!

 A torta ki- és feltalálója Mélykuti Juci.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisultakalacsom.blog.hu/api/trackback/id/tr2612810770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.