muti a recepted... megsütöm.

kisült a kalácsom

duna hullám

2018. január 28. - mdeszi

nos, hát a múlt héten megtörtént az a szörnyűség, amitől egy bloggernek (de legalábbis nekem) kicsúszik egy pár csúnya szó a száján...

nem sikerül a süti, amit a blogra szánt!

már az elején tisztáznám, hogy NEM AZ ÉN HIBÁM! vagy legalábbis nem csak az enyém.

az úgy volt, hogy már elterveztem korábban, hogy vasárnap mit fogok sütni. átjött hozzánk Tamarám egy kis barátnője a szüleivel és az ilyen látogatások mindig jó alkalmat biztosítanak egy blogos sütésre.

ez így tök jó is lett VOLNA, ha mi szombaton nem mentünk volna el szánkózni barátokkal. majd a szánkózás után a barátokhoz "csak egy teára". amiből az lett, hogy este 7 körül sikerült végre elindulnunk haza. OMG! mire hazaértünk, mire a gyerekeket lefektettük, esélyem nem volt arra, hogy belekezdjek a sütibe. úgyhogy annak ellenére, hogy az áll a receptben, hogy egy éjszakát kell neki a hűtőben pihenni megkockáztattam és vasárnap reggelre hagytam a sütést. naggyon nagy hiba volt. és sajnos nem itt fogom leírni a hiba szót utoljára.

szóval vasárnap reggel elkezdtem csinálni, bitang ideges módra, mert stresszeltem magam belülről, hogy gyerünk, már ennyi az idő meg még ennyi mindent kell megcsinálnod ma...

a második hibafaktor rögtön akkor jelentkezett, amint eszembe ötlött, hogy nincs megfelelő méretű/alakú sütőformám, amiben ezt a kreálmányt én megvalósítom. de a bitang ideges énem azt mondta ott bent, hogy oda se neki, megsütöd te azt egy másikban. úgyhogy elő is vettem a kerek tortaformámat. #hiba

é s a t ö b b i

na mindegy is, nem részletezem most tovább ezt a félresiklott próbálkozást. lényeg a lényeg, hogy a cucc nem tudott úgy átsülni, ahogy kellett volna. és qrvára egyáltalán nem is úgy nézett ki, mint a képen. DE! még mindig nem adtam fel, betettem a hűtőbe, hogy majd az a 3 óra, amit ott tölt helyettesíti az előző éjszakát. (amit ugye ott kellett volna töltenie) nem jött be. (ez sem.) #hiba

legyen ennyi elég. mert már attól, hogy ezt így leírtam újra bitang ideges lettem mert elszalasztottam egy alkalmat, amikor posztolhattam volna.

ez a fb oldal akkora nyomással nehezedik rám, mintha enyém lenne legalábbis a "prezi" vagy a "twitter". eddig sem írtam többet vagy sütöttem jobbat de most úgy érzem valahogy nagyot kell virítani. mert várjátok. persze valószínűleg igen kevés ember (1-2?) várja igazán azt a felemelő pillanatot, amikor meglátja az "új poszt a blogon" feliratot, de azért én csak folytatnám most már...  :) az én házi menedzserem (férj) folyton átküld nekem mailen blog-írásról szóló cikkeket meg tippeket. ilyeneket búj a neten és komolyan úgy hiszi, hogy mi leszünk a következő streetkitchen. nagyon lelkes és akinek ő ismerőse a fb-on ezt már gondolom észlelte is. ne tiltsátok őt le (ha már eddig nem tettétek) légyszi, egyszerűen csak sales-es a drágám! a vérében van... és hát ezekben az anyagokban mind az szerepel, hogy nyomatni kell a témát és (igazából majdnem mindegy, hogy mit de) posztolni, fényképezni, nyomulni. hát megmondom őszintén nem is olyan egyszerű.

na, hát akkor induljunk neki újra. szóval arról akartam igazából írni, hogy új év van. sokan, sok szempontból biztos azt is hozzátesszük, hogy új élet. mire gondolok mostanában?

♥ gondolok arra, hogy folytatnom kellene a némettanulást. milyen érdekes, nem? sosem gondoltam volna, hogy az embernek pl. Németországban külön keresnie kell a lehetőséget, hogy németül tanuljon. egy ilyen szituációról könnyen azt gondoljuk, hogy ugyan már, ott csak úgy rádragad a nyelv. hát az én tapasztalatom az, hogy ez csak egy bizonyos határig igaz. mondom ezt ráadásul úgy, hogy nap közben, mivel dolgozom, németek között vagyok. németül beszélek tehát velük, de a szókincsem nem bővül olyan mértékben most már, mint ahogyan én azt szeretném. úgyhogy 2018 egyik új projektje a nyelvtanulás lesz. remélem, sőt hiszem, hogy a jövőben, amikor a gyerekeim már nagyobbak lesznek visszatérhetek majd a rendes, normális munkaerőpiacra. nem a részmunkaidős, kismamás, 'rohanok az oviba' munkaerőpiacról beszélek. hanem arra a felnőtt "szagúra". arra az igazira. és, ha valamiben megkomolyodtam az az, hogy tudom csak úgy rúghatok labdába, ha tudok is valamit. ezt pedig most kell megalapoznom. mert még van rá időm (kell, hogy legyen) és van rá módom. ha már a hibákkal kezdtem a poszt elején, óriási hibának gondolom, hogy anno, a "gyes"-es időszakomban nem jártam legalább angolórára vagy nem tanultam meg varrni vagy nem iratkoztam be egy cukrásztanfolyamra. most már, 34 évesen nem lehet tovább halogatni. meg kell tanulnom németül, de úgy igazából, frankón.

♥ gondolok arra, hogy sokkal tudatosabban kell beosztanom az időmet. jó lenne a lakást mindig rendben tartani, a száraz ruhákat (ingeket!!!) mindig egyből kivasalni, a konyhát főzés után egyből kiglancolni, az előszobában mindig elpakolni a levetett kabátokat, sálakat, sapkákat, cipőket. a száraz kezemet mindjárt bekrémezni, nem csak akkor, amikor már kirepedezett. végre időt szánni egy arcpakolás felrakására. stb-stb. igyekezni fogok többet offline lenni és a gyerekekkel még több időt eltölteni. még többet adni nekik magamból. csak kártyázni, társasozni, kézműveskedni, biciklizni, szánkózni, egy-egy rajzfilmet megnézni együtt a kanapén, velük együtt sütni.

♥ gondolok arra, hogy többet kellene sportolnom és kevesebbet kellene ennem. vagy legalábbis egészségesebbet. ezt igazából amióta az eszemet tudom megfogadom minden hétfőn, minden hónap első napján és minden január elsején (is). egy szó, mint száz itt bezony rezeg a léc. mindenhonnan azt halljuk, hogy életmódot váltott, nem bírta tovább, fejben dől el... de hogy?! emberek, hogy?! én inkább ki se mondom, hogy mától diétázom mert onnantól, még inkább szeretném magambatömni a konyhaszekrénybe (a gyerekek elől) eldugott csokit. pedig mint tudjuk, a sport semmit sem ér, ha a táplálkozásod egy nagy sz@r. főleg az evésre kell összpontosítani, a mozgás csak egy plusz.

persze elfogadtam már magam, nincs olyan nagy baj. de hadd próbáljam már ki elfogadni magam 175 centisen, ahogy épp azt ecsetelem a barátnőknek, hogy bármit csinálok nem tudok meghízni...

♥ egyébiránt nagyon várom már ezt az évet. sok tervünk van férjjel együtt. imádunk például utazni. remélem, hogy csoda helyekre jutunk el az idén is ahol közösen éljük meg a gyerekekkel a világ sokszínűségét. ezzel igyekszünk elősegíteni azt, hogy ők kíváncsiak legyenek. és bátrak legyenek ezt a világot minél több oldalról megismerni! nekem már az egy óriási élmény, hogy láthatom őket a "felfedezéseik" megélésében. ♥

♥ remélem, hogy sok finom süti elkészültének lehettek majd a tanúi.

♥ remélem, hogy a tél rövid a tavasz pedig jó hosszú lesz.

♥ remélem, hogy eljutunk végre egy családi fotózásra.

♥ remélem, hogy, mindenkivel, aki fontos sikerül fenntartanom egy jó kapcsolatot.

♥ remélem, hogy sikerül megduplázni a blogot lájkolók számát.

indítsuk hát el az idei szezont egy duna hullám nevű sütivel.

érdemes vetni rá egy pillantást!

dsc_0436.JPG

HOZZÁVALÓK:

→ 500 g meggy

→ 500 g vaj (több részletben)

→ 300 g cukor (több részletben)

→ 2 teáskanál vaníliapaszta (több részletben)

→ 5 tojás

→ 380 g liszt

→ 3 teáskanál sütőpor

→ 2 evőkanál kakaó

→ pici só

→ 510 ml tej (több részletben)

→ 45 g keményítő

→ 1 tojássárgája

→ 200 g étcsoki

→ 20 g olaj

(olaj helyett eredetileg kókuszolaj szerepel a receptben, de én mint tudjátok ilyen úri huncutságokkal nem rendelkezem. és nem is állt szándékomban vásárolni.)

1. LÉPÉS

kapcsold be a sütőt 180 fokra. a meggyet mérd ki egy kis tálkába és egyelőre tedd félre. a vajat (250 g), a cukrot (200 g) és a vaníliapasztát (1 teáskanál) habosítsd ki egy tálban. add hozzá egyesével a tojásokat és mindegyiket jól keverd el a masszában.

2. LÉPÉS

egy tálban keverd össze a lisztet, a sütőport és egy csipet sót. apránként add hozzá ezt a száraz keveréket a vajas masszádhoz. vajazd, lisztezd ki a sütőformádat és a tésztamasszád 3/4-t és simítsd el benne. a megmaradt tésztához add hozzá a kakaóport és a tejet (itt csak 1 evőkanál) és keverd jól el. ezt a sötét tésztát kanalazd rá a világosra és óvatosan simítsd el rajta.

3. LÉPÉS

most jön a meggy. oszlasd el a tésztán egyenletesen. picit nyomkodd is bele.

tedd be a sütit a sütőbe és süsd 35-40 percig. ha letelt az idő tűpróbával ellenőrizd, hogy átsült-e a tészta.

ha megvan, szedd ki a tésztát a formából és hagyd kihűlni.

4. LÉPÉS

amíg a sütid sül, készítsd el a vaníliakrémet. ehhez először az 5 dl tej ill a 100 g cukor 3/4-t plusz a vaníliapasztát (1 teáskanál) egy kis lábosban, középhőmérsékleten lassan melegítsd fel. a maradék cukrot, a keményítőt és a maradék tejet egy kis tálban keverd össze (hidegen). a keményítős keveréket add hozzá ahhoz, ami a lábosban melegszik és folyamatosan kevergetve főzd, amíg be nem sűrűsödik. add hozzá a tojássárgáját és keverd el benne. most vedd le a lábost a tűzről és öntsd át a pudingot egy tálba, teríts rá fóliát (de ne a tál peremére hanem óvatosan direkt a pudingra) és szobahőmérsékleten hagyd teljesen kihűlni.

5. LÉPÉS

a vajat (250 g) egy tálban keverd habosra. amikor a vaj és a puding is szobahőmérsékletűek, lassacskán keverd hozzá egyiket a másikhoz. kend rá a pudingot a sütire és kb 1 órára tedd hűtőbe.

6.LÉPÉS

törd fel a csokit kisebb darabkákra. vízgőz fölött olvaszd fel és add hozzá az olajat. vedd le a tálat a gőzről és kicsit hagyd hűlni. ha megvan, óvatosan próbáld meg a csokit rákenni a vaníliás krémre. amikor már picit megszárad a csoki, egy villával húzz hullámokat a csokiglazúrba.

hűtő-hűtő-hűtő, amíg a csoki meg nem dermed. utána lehet szeletelni.

dsc_0428.JPG

u.i. tanulság: a receptekben nem véletlenül és nem is annyira feleslegesen írják le, hogy a tésztának mennyit kell a hűtőben lenni és milyen sütőformára vannak méretezve a hozzávalók. marhára nem mindegy, úgyhogy tanuljatok az én hibámból és figyeljetek erre ezentúl oda!

u.i.2. nem azért mondom, de "irgumburgum" ezt a posztot kétszer írtam meg mire megszületett. a múlt héten egyszer. csak akkor a süti nem sikerült. aztán most, de a múlt heti ihlet egy kicsit átalakult és átírtam a szöveget. nem kicsit. remélem értékelitek.

 boldog, élménydús, sikeres évet kívánok minden kedves blogtagnak. hozzátok ki belőle a maximumot!

20d97bf48c7839063d344ed9c90d3b0f.jpg

Jó étvágyat!

(kép forrás: pinterest ; recept forrás: Kitchen Stories)

A bejegyzés trackback címe:

https://kisultakalacsom.blog.hu/api/trackback/id/tr4613600817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.