Jelentkezzen az a valaki, aki ha elé tesznek egy tál illatozó fánkot meg tudja állni, hogy ne vegyen belőle és ne harapjon bele legalább egybe! Ó, Istenem... pedig lisztből készül, pedig olajban sül, a fanatikusok még porcukorral is meghintik. Csupa elítélendő tényező.

Mindegy is, igazából. Én biztos nem jelentkezem. :)

A recept bárhol fellelhető, én sem ragoztam ezt túl. Nem egy nagy 'wasistdas'. Sütöttem már korábban is fánkot, viszont egy dolgot mindig is ki akartam vele próbálni. Megtölteni. Hát most megtörtént.

Nézzétek!

 A hozzávalók:

3 dl tej

30 g porcukor

2 csomag szárított élesztő

fél kg liszt

2 tojás sárgája

1 mokkáskanál só

1 evőkanál rum

50 g olvasztott vaj

kis porcukor a szóráshoz (elhagyható)

+ házi gyümölcslekvár és/vagy puding            (nutella, akármi...)

Először melegítsd meg egy kicsit a tejet. Szórd bele a cukrot és az élesztőt. Amíg a többi hozzávalót beleteszed egy nagyobb tálba, ez föl is fog habosodni.

Most tehát az összes többi hozzávalót egy nagyobb tálba kell szórni. Plusz jön hozzá még az élesztős tej is.

Én úgy szoktam csinálni, hogy először belemérem a tálba a lisztet, majd a közepébe csinálok egy kis mélyedést és oda öntögetem, szórogatom, amit még kell.

Egy fakanállal keverd össze a tésztát, utána pedig kézzel dolgozd meg. Akkor jó, ha már elég jól elválik az edény falától. Ruganyos, 'épphogy-nem' ragacsos tésztát fogsz kapni.

Alakíts ki belőle egy kis cipót és tedd vissza a tálba. Takard le egy konyharuhával és pihentesd így 15 percig.

15 perc elteltével borítsd ki egy lisztezett deszkára és (elég vékonyra) nyújtsd ki. Azért mondom, hogy elég vékonyra mert lesz még egyszer egy 15 perces pihenője a tésztának ill. a sütés alatt is igencsak felfújódnak, úgyhogy ne gondold azt, hogy vastagra kell hagyni, mert egy fánk az jó magas. Az, de majd csak a végén lesz olyan!

Lisztbe mártott szaggató-szerszámmal* szaggasd ki a fánkokat. (* nekem speciel nincs ilyesféle célszerszámom, úgyhogy én mindig pohárral szoktam. ide egy szélesebb szájút választottam)

Most megint hagyd magukra a fánkokat egy konyharuha alatt szunnyadni.

Nos, most következik az a rész, amitől mindig kicsit tartok. Az olaj hőfokát eltalálni. Villanytüzhelyen dolgozom, 6-os 7-es fokozatot mondanék. Nálam így sültek. Felmelegítjük az olajat. Közben készíts oda magad mellé egy tálad/edényt, tegyél bele papírtörlőt. Ezen fogod majd a frissen kisült fánkokról a felesleges olajat felitatni.

(Veszély no.1. túl alacsony hőfokon sütöd a fánkot. - sokáig tart és túlságosan megszívja magát a tészta olajjal.

Veszély no.2. túl magas hőfokon sütöd a fánkot - kívül gyorsan megsül, már-már megég, belül pedig nyers marad a tészta.)

Tehát, ha már eléggé felforrósodott az olaj, tegyél bele 2-3-4 db fánkot. Az első oldalt én fedő alatt sütöttem. Egyszer így láttam valahol, azóta így csinálom. kb 1,5-2 percig. Ha van egy üveges fedőd, még látod is, hogy mi történik odabent... :)

Na már most. Ez a két perc ilyenkor egy nagyon lassú két perc szokott lenni. Vánszorog a másodperc mutató és te csak arra tudsz gondolni, hogy legszívesebben megfordítanád már a fánkokat de még mindig csak 50 mp telt el. Éberen őriztem én is őket, mégsem kínálhatunk a családnak elszenesedett fánkmaradványokat...

Ha végre letelt az első oldal ideje, forgasd meg őket és a második oldalnak is adj ugyanennyi, tehát 1,5-2 percet. (inkább 1,5!) Ezt már fedő nélkül.

Megjegyzés: Ha van otthon fritőzöd és abban szoktál sütni, akkor az olajra vonatkozó "para-részt" átugorhatod. Nekem van fritőzöm, de megmondom őszintén nem mindenhez szeretem használni.

Ha mindkét oldal kisült, kapkodd ki őket és tedd rá a már korábban odakészített papírtörlőre.

Itt már akár be is fejeződhetne a mai konyhai aktivitásunk. Ha nincs kedved a fánkokat megtölteni már csak annyi a dolgod, hogy kanalazol rájuk egy (nem)kevés lekvárt és jóízűen megeszed.

öööö, vagyis van itt még valami. A megtöltéshez szükség lesz (szerintem) habzsákra. A nélkül nehéz. Ha neked nincs és nincs is kedved beszerezni tényleg vé-gez-tél! :)

Azonban, ha továbbra is velem tartasz, csak annyit kell eldöntened, hogy mivel szeretnéd a fánkjaidat megtölteni. Lekvár, puding, nutella.... Igazából rajtad áll, biztos van kedvenced.

Én vaníliapudinggal és eperdzsemmel töltöttem meg az enyémeket. (Ja, igen: a lekvár ne legyen túl folyós. én szilvadzsemre, eperdzsemre gondolok pl.)

Az egész nagyon-nagyon egyszerű. Meg kell csinálni a pudingot. (Ha főzős, akkor megvárni, amíg kihűl. Néha időközben megkeverni.) A habzsák végébe/re egy hosszúkás fejet (vagy igazából akármilyet) ráilleszteni és a tölteléket egy kanállal beletölteni.

Vegyél a kezedbe egy (már kihűlt) fánkot és egy éles késsel vágj bele egy kis rést a közepén. Ebbe a résbe illeszd be a habzsákod fejét és nyomj bele valamennyi tölteléket. Mint azt tudjuk, a fánk belülről gyönyörű levegős, üreges. A töltelékünk könnyen tud magának helyet keresni és szépen el tud oszlani.

Így aztán (ha még ilyet nem készítettél) idén is kipróbáltál valami újat. És egy írtó büszke érzés keretében eheted meg a saját magad által kreált töltött fánkodat!

Nálunk a gyerekek odáig voltak meg vissza. Úgyhogy elég jól jöttem ki ebből a fánkos történetből... (is). ;)