Nem jut szembe semmi. Vagyis sok minden eszembe jut, amit ide le lehetne írni. 

De az emberek nem olvasnak el túl sok mindent. Nem igaz?!

Miért van az, hogy csak továbbgörgetünk és ha valami egy Coelho idézetnél hosszabb, akkor már nem vesszük a fáradságot, hogy végigolvassuk?! Ti szoktatok újságot, hírportált, tartalommal rendelkező posztokat olvasni? Szoktatok híradót nézni? Érdekel titeket a közélet ('neadjisten' a politika), a kultúra, a tudomány? Követitek ezeknek a területeknek a képviselőit a neten? Manapság tényleg nem mondhatjuk, hogy nincs rá módunk. Majdnem mindenki részt vesz a közösségi média "cirkuszában" és ott könnyen figyelemmel tudjuk őket kísérni.

Vannak olyan prominens személyek, akiknek a szavát "elhiszitek", akikkel egyezik a világnézetetek, akiknek elismeritek a munkásságát? Nekem sok ilyen van és őket követve rengetek info jut el hozzám manapság. Az ő szűrőjükön keresztül. És ez azért jó, mert ugyan az a száraz politikai esemény egy híradóban felolvasva teljesen más élményt nyújt, mint amikor a kedvenc írónőm nem kevés iróniával átszőve ír róla egy hosszabb posztot a fb-on.

Az lehet, hogy, amit én írok le erre a felületre az unalmas és nem éri el a ti ingerküszöbötöket. Elfogadom, ha így van. Viszont ez itt egy virtuális napló, amit bocsánat, de nem csak miattatok írok. Hanem magam miatt. Főleg magamnak. Jó lesz ezt pár év múlva visszanézni, visszaolvasni.

És az is lehet, hogy az én igényem a különféle információk iránt megnövekedett az utóbbi időben. Egyrészt mert beléptem abba a korba, amikor már szeretem tudni, hogy mi folyik körülöttem. Másrészt pedig valószínű azért, mert jelenleg nem élek Magyarországon. (és megfigyeltem magamon, hogy a magyarországi történésekre minden mennyiségben vevő vagyok) Engem érdekel a politika is. Baj, ha így van? Van ismerősöm, aki kiírta a fb-ra, hogy ha valakinél még meglát politikai bejegyzést akkor őt törli. Nem értettem és sokat töprengtem ezen. 

Mert lehet, hogy a közélet (vagy hívjuk bárminek is) nagyon megosztó manapság de számomra meg az a visszatetsző, amikor valakit egyáltalán nem érdekel semmi. És a saját mikrokörnyezetén kívül nem foglalkozik semmi mással.

Mert nem lehet, hogy csak üres képek, fotók, bugyuta megosztások, receptes oldalak, nyereményjátékok legyenek egy idővonalon. És direkt írtam a recepteket. Tudom, hogy ez is egy olyan oldal. De ez a pár sor, amit a recept elé odarakok... igazából az a lényeg. A recept csak a ráadás.

Úgyhogy a mai üzenetem, amit kikiabálok az éterbe az az lenne, hogy használjuk okosan a közösségi médiát és a világhálót, ami a kezünkben van. Lájkoljunk be pl. híroldalakat, hogy a cikkek egyesével előjöjjenek az idővonalon és csak rá kelljen kattintani, arra, amelyik épp érdekel. Kövessünk pl. lakberendezési oldalakat az instagramon, így inspirálódva az otthonunk berendezéséhez. Kapcsoljunk a YouTube-ra, pl. hogy interjúkat nézhessünk okos és érdekes emberekkel. ésatöbbiésatöbbi

És olvassunk könyveket is, mert azt is imádom! (ajánljatok gyorsan egyet-kettőt)

peace&love

Nos, egy barátnőmmel közösen döntöttünk a következő projektről. 

- Legyen a hólabda!

- Jó, legyen. Azt már régen ettem! És nagyon szeretem.

- Jó - mondtam én. A többit alul olvashatjátok! :)

Hozzávalók:

8 tojássárgája

8 tojásfehérje

40 dkg porcukor

8 evőkanál meleg víz

25 dkg liszt

2 evőkanál kakaó

1 cs. sütőpor

A krém hozzávalói:

4 dl tej

5 dkg liszt

20 dkg vaj

20 dkg porcukor

1 cs. van.cukor

1 dl rum

A máz hozzávalói:

1 tábla jó minőségű étcsoki

5 dkg vaj

10 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:

Kapcsold be a sütőt 180 fokra.

Először is verd habosra a tojássárgájákat a cukor felével. Majd lassacskán, kanalanként adagold hozzá a vizet úgy, hogy mindig megvárod, hogy a massza felvegye a vizet. A lisztet szitáld bele egy kisebb tálba a kakaóval és a sütőporral majd forgasd bele a tojásos keverékbe. A fehérjéket kemény habbá kell verni a maradék cukorral. Ezt a csodás, kemény, fényes masszát is a másikhoz kell keverni. Óvatosan. Egy kevés habbal fellazíthatod a lisztes keveréket, így sikerül majd a nagyobb részét nem összetörve belekeverni. Teríts sütőpapírt egy rendes nagy tepsibe és öntsd bele a masszát. Írtóra meg fog emelkedni, egy nagyon lágy, nagyon levegős tésztát fogsz kapni. Néha nézz rá a sütőben, tűpróbával ellenőrizd, hogy átsült-e.

A krémhez először mérd ki a lisztet majd a 4 dl tejet öntsd hozzá úgy, hogy közben egy habverővel csomómentesre kevered. Most tedd fel főni és kevergetve főzd addig, amíg be nem sűrűsödik. Ha ez megtörtént, tedd félre, hogy kihűljön. Most keverd ki a porcukrot a vajjal, vaníliás cukorral és a rummal. Ezt a vajas krémet robotgéppel keverd a tejes lisztes mártáshoz, ha utóbbi már kihűlt.

(Én itt valószínű nem főztem elég sűrűre a krémet mert túl folyós lett.)

Felhasználásig tedd a krémet a hűtőbe, ott vissza tud kicsit "keményedni" és jobban meg lehet vele kenni a piskótát.

És akkor most jön a "legjobb" rész. Be kell tölteni a piskótát.

Vagyis először is kell szaggatni pogácsaszaggatóval. Ha elég magas akkor kettévágni és közé kenni a krémet, ha pedig nem, akkor meg kettőt összeragasztani a krémmel. 

Aztán jöhet a csoki a tetejére. Olvaszd meg a csokit és a vajat vízgőz fölött. Ebbe kell belemártani minden egyes süti tetejét. 

És akkor még mindig hátra van egy vidám lépés. :)) ahhoz viszont, hogy ezt meg tudd oldani, a csokinak teljesen meg kell száradni a labda tetején.

A sütik oldalát meg kell kenni vagy esetemben bele kell forgatni a krémbe majd utána a kókuszreszelékbe.

És itt végre kész van ez a csoda-sütemény, ami tényleg nagyon finom de summa summarum azt gondolom róla, hogy csinálja meg legközelebb, akinek 3 anyja van.

Nekem egyszer ebből elég volt, de aki szereti a kihívásokat annak szívből ajánlom! ;) 

« Jó étvágyat! »