Drága Emberek! Remélem mindenki jól van és tűkön ülve várja, hogy mikor írok már valamit erre a fránya blogra. :p

Jelentem nálam is minden oké, kicsit elhúzódott a nyári szünet, de sebaj, most újult erővel vágok bele a dologba. Ugyan én magam kicsit nehezített pályán fogok mozogni, ugyanis elkezdtem edzeni és pár hónap múlva olyan Rubint Réka figurát szeretnék virítani, hogy "a fal adja a másikat". :D

Viccet félretéve picit jobban oda szeretnék kellene figyelnem most az étkezésre. Ez ugyanis a siker kulcsa, úgy 70%-ban. Magamat ismerve azonban úgy hiszem én inkább arra a másik 30%-ra fogok koncentrálni és a 70%-ot sutba dobva továbbra is jókat eszem majd. (értsd: nem túl egészségeset)

Mi is van most?! Augusztus. Augusztus vége.

Szép lassan, óvatosan kicsúszik ez a nyár a kezünk közül, úgy érzem. :(

Úgy sajnálom. De még mennyire!

Korábban úgy rémlik, nem volt semmi bajom az ősszel és a téllel. Viszont egy ideje én bizony csak 3 évszakot tartok számon. A tavaszt, a nyarat és azt, amelyik se nem tavasz, se nem nyár. Ez utóbbitól már előre ráz a hideg. (brrr) Azon kívül, hogy teljesen feleslegesnek tartom, komoly aggodalommal tölt el, hogy hogyan is fogom átvészelni az előttem álló időszakot. Úgy márciusig...

A nyaralás is olyan távolinak tűnik már. Nézegetem a képeket és forognak a fejemben a filmkockák arról a csodás 2 hétről, amit a családdal a tengernél töltöttünk. Próbálom felidézni a hangulatot, az illatokat, a fényeket. Eszembe jut pár részlet:

ahogy belefúrom a lábfejem a homokba, amíg a parton ülök és a családot nézem, ahogy épp "küzdenek" a hullámokkal vagy homokvárat építenek.

ahogy rongyosra hallgatjuk a nyár egyik slágerét. az animációs csapat arra készített koreográfiáját annyiszor láttam, hogy ha álmomból felversz, akkor is eltáncolom.

ahogy megállapítom, hogy a fürdőruha egy olyan kényes ruhadarab, ami a nők 90%-nak valahogy nem tud jól állni. (beleértve persze magamat is)

ahogy újra és újra rájöttem, hogy egy gumimatracra egyszerűen nem lehet elegánsan ráfeküdni, sem róla leszállni.

hogy kalap és napszemüveg nélkül nem tettem egy lépést sem

amikor azon mosolyogtam, ahogy az animátor lányok tanították a koreográfiát a közönségnek. álltak szemben az emberekkel a színpadon és mikrofonba mondták a lépéseket, irányokat. Magabiztosan mondták, pl, hogy jobbra miközben az a közönségnek igazából balra volt. but who cares?!

önkéntelenül is elkezdtem a bokáig érő vízben sétálni és kagylókat gyűjteni...

írtóra sajnáltam magam, amikor arra kellett gondolnom, hogy nemsokára el kell hagynom azt a helyet és vissza kell térjek a totálisan labilis időjárású Németországba.
Most már viszont itt vagyok és elindítom ezt a szezont egy kókuszos süteménnyel, amit tegnap sütöttem a focicsapatnak. Amolyan nyársirató, őszváró (dehogy váró) blogbejegyzés legyen ez a mostani.

A süti a klasszik kókuszkocka nagytesója, ugyan az a recept, csak nem lacafacázol a kockákkal, hanem egybe tálalod kvázi torta alakban. Kevesebb meló, az íz viszont marad.

hozzávalók a sütihez:

180 g cukor

100 g vaj

2 ek méz

2 tojás

200 ml tej

380 g liszt

10 g sütőpor

1 csipet só

A cukrot keverd ki a vajjal és a mézzel. Keverd hozzá egyenkét a tojásokat majd a tejet. Ezután jöhet bele a liszt-sütőpor-só keverék is.

Simítsd bele egy tetszőleges tortaformába és 180 fokon süsd kb 35-40 percig. (én kerek formában sütöttem, amit előtte kivajaztam és kiliszteztem. a recept ezt nem írta. lehet, hogy tök feleslegesen csináltam, de nem mertem kockáztatni.)

Amíg a tészta sül, készítsd el a krémet.

hozzávalók a krémhez:

100 ml tejszín

100 g étcsoki

80 g vaj

3 ek kókuszreszelék

A kókuszreszeléket egy száraz forró serpenyőben 1 percig pirítsd meg. A tejszínt melegítsd fel, tördeld bele az étcsokit és várd meg, amíg felolvad. Most jöhet bele 3 ek kókuszreszelék, amivel keverd csomómentesre. Tedd fél órára a hűtőbe.

Amíg a hűtő-idő letelik keverjük össze a krémet.

hozzávalók a mázhoz:

100 g vaj

100 ml tej

50g étcsoki

2 ek kakaópor

2 ek cukor

150 g kókuszreszelék

A kókuszreszelék kivételével minden hozzávalót össze kell melegíteni.

Újra visszatérünk a krémhez: a 30 perc leteltével vedd ki a krémet a hűtőből és robotgéppel habosítsd ki. Végül keverd hozzá a puha vajat.

Most elvileg minden hozzávalónk készen áll. Van egy kihült tésztánk, krémünk és mázunk.

A tésztát vágd ketté és töltsd meg a krémmel.

Én itt még egy kis időre beraktam a hűtőbe, de akár rögtön folytathatod is.

Csorgass rá a mázból, hogy jól bevonja a torta tetejét és az oldalára is lecsurogjon belőle. Még így frissiben szórd meg a kókuszreszelékkel, hogy mindenhol jól beletapadjon a csokiba.

Most mehet még egy végső körre a hűtőbe aztán lehet is szeletelni és enni.

Na most, volt pár dolog, amin én változtattam. Eredetileg a mázzal a teljes tésztát be kell vonni és a kókuszban az egészet megforgatni. Ezt macerásnak ítéltem meg, főleg, hogy utána még ketté is kell vágni a tésztát és a krémmel megtölteni. Úgyhogy én inkább a fent leírtak szerint jártam el.

Ha az én módszeremet követed, akkor a csokimázból és a kókuszreszelékből is kevesebbre lesz szükséged, mint a fönt megadottak. Ha viszont az eredeti recept szerint csinálod, akkor jó úgy, ahogy van.

Üdv újra a fedélzeten, emberek!

Örülök, hogy itt vagytok!

(a receptet Fördős Zének köszönjétek)