Előrebocsátom, nem igazi burek következik.

Ne értsétek félre, nagyon finom lett. 3 sütőformányi készült belőle. Ebből egyet barátoknak adtunk, akik az esti filmnézés közepette az egészet egy ültő helyükben meg is ették. Ketten. Este fél 10-kor.

Gondolkodtam, hogy mi legyen a sorsa, mert a burek az burek. És a képek is bénák lettek.

De közreadom, mert a béna blogger=szerethető blogger. :)

Hozzávalók: (én piteformában sütöttem és ennyi hozzávalóból lett 3 teljes, nagy burek. ha soknak találod, felezd a mennyiséget)

1 kg liszt

1 teáskanál szárított élesztő

1 teáskanál cukor

1,5 teáskanál só

300 ml víz

300 ml tej

40 ml napraforgó olaj

+ még egy kis olaj a tészta kenéséhez

Lássunk is neki a tészta előkészítéséhez.

Keverd össze az élesztőt a cukorral és a vízzel. Tedd hozzá a többi hozzávalót és dagaszd az egészet sima tésztává. (Eltart majd egy ideig, mégiscsak 1 kg lisztről beszélünk.)

Ha megvagy vele (végre), tedd félre, takard le egy konyharuhával és kb 30 percig hagyd pihenni.

Csak a tészta pihenhet, te nem. Következik a töltelék.

A spenótos töltelék hozzávalói:

2 evőkanál olaj

1 hagyma

1 gerezd fokhagyma (lehet több is, ízlés szerint)

1 kg bébispenót (vagy akár fagyasztott spenót)

só, bors

feta vagy valamilyen sós, morzsalékos sajt ízlés szerinti mennyiségben

Vágd finomra a hagymát ill. fokhagymát és dinszteld meg őket egy kis olajon. Borítsd bele a spenótot és kevergesd pirítsd addig, amíg összeesik.

(Ha friss spenótot használsz, először nem is fog beleférni a serpenyőbe. De gyorsan összeesik.

Ízesítsd a spenótot sóval ill. borssal és hagyd kihűlni a keveréket. (sóval vigyázni, mert a sajt is sós!) Ha kihűlt, lehet bele morzsolni a fetából vagy sós sajtból. Amennyit szeretnél. Apró darabokra vágd fel a sajtot és apránként keverd hozzá a spenóthoz.

Amikor a tésztád megkelt, borítsd ki egy lisztezett deszkára és oszd fel 16 részre. Ezeket formázd kis kerek cipókká. Amíg az egyikkel dolgozol, a többi így pihen.

Na, most jön a "legszadibb" rész.

Veszel egy kis cipót, a kezeddel nyomkodd lapossá.

Majd a sodrófáddal nyújtsd ki nagyon-nagyon vékony körré. (jócskán kell majd alá,-mellé,-fölé lisztezni mert hajlamos a leragadásra.)

Ha ezzel megvagy, spricceld meg a tésztát egy kis olajjal. Hogy ez az olaj jól el tudjon oszlani mindenhol vedd fel a kör egyik oldalát és hajtsd rá a másik oldalra. Így kicsit oda is kerül olaj, ahol eddig nem volt. Ezt párszor ismételheted.

Vegyél fel egy kanálnyi tölteléket és oszlasd el a tészta-köröd egyik oldalán. (a szélén) A tésztát pedig egy derelyevágóval vágd ketté középen.

Kívülről kezdd el befelé ráhajtogatni a tésztát a töltelékre, amíg a vágáshoz nem érsz. Az első sodrást tekerd fel csigává. Ez lesz a burek belseje. (Úgy, mint egy kakaóscsigánál.) Tedd a formád közepébe.

Két megjegyzés:

1. Azért kell a vékony, kerek tésztát középen félbevágni mert különben túl sok réteg lenne egymáson egy-egy csigában. Túl bumszli lenne. (Azt pedig a világért sem szeretnénk!)

2. A töltelékkel szerintem óvatosan kell bánni. Ez most nem a házi bejgli esete, amikor az a jó, ha a tölteléktől majd kipukkad a sütemény. Itt (szerintem) nem szabad túlzásba esni mert különben a tésztát nem is fogod érezni evés közben. Pedig az is fontos része egy bureknek.

Valahol talán itt érdemes bekapcsolni a sütőt 200 fokra. (Ha úgy látod, elég sok idődbe telik a tészta nyújtása, és töltése, várhatsz még vele.)

A következő darabokkal ugyan így járunk el csak annyi a különbség, hogy nem tekerjük őket fel csigává. Az első csigánk köré vezetjük őket, és így keletkezik egyre nagyobb és nagyobb csigánk. Addig csináljuk, amíg meg nem telik a formánk. (nem írom le többször, hogy csiga...)

Kenéshez szükséged lesz még:

2 evőkanál olajra és 2 evőkanál natúr joghurtra

Szóráshoz pedig egy kis szezámmagra

Keverd össze a joghurtot az olajjal és kend meg vele a burek-csigád tetejét. Jöhet még rá szezámmag vagy akár mák.

Előmelegített sütőben kb 30 percig sül. (Nem emlékszem pontosan az időre, lehet, hogy egy kicsit több is volt. Ha a teteje aranybarna, kész. 25-30 perc sütés után már figyelgesd, ne hagyd magára.)

 Kész. Friss. Ropogós. Egy kis natúr joghurt mellé és indulhat a falatozás.

 Megjegyzés: Nem muszáj ilyen formát sütnöd. Süthetsz kis, különálló csigákat vagy akár egy nagy tepsibe is bele lehet sorakoztatni, tetszőleges formában a megtöltött rudakat.

A hagyományos, balkáni burek szintjét nálam nem ütötte meg. Nagy durcásan azért ettem belőle.

Hamarosan jelentkezem egy igazi, hamisítatlan balkáni túrós burekkel. Coming soon, ígérem. :)

Mindenkinél előfordul az az eset, amikor 1. nincs kedve főzni, 2. nem jut eszébe semmi, amit főzhetne, 3. nincs ideje főzni, stb, stb.  

Ilyenkor szoktuk elővenni a megszokott rendelős-étlapot és hívjuk a pizzafutárt.

Nos, azt nem mondom, hogy ennyi erőfeszítésünkbe kerül az alábbi recept elkészítése de maradjunk annyiban, hogy nem sokkal többe. És az eredmény sokkal jobb lesz, mint a rendelős névrokona. Higgyétek el!

Hozzávalók a tésztához: (2 tepsi pizza lesz belőle) és figyelem: vékonytésztás!

fél kiló liszt

1 csapott evőkanál só

1 csapott evőkanál szárított oregánó (én ennyivel készítem, de ha soknak ítéled, tegyél bele kevesebbet)

őrölt bors

1 tasak szárított élesztő

1 teáskanál cukor

3 deci langyos víz

3 evőkanál olívaolaj

+ olaj a tál és a tepsi kikenéséhez

Mivel a tészta kelt tészta, mielőtt belekezdenél bármibe is, tedd be a lisztet (zacskóstul) a mikróba kb 1 percre. (Kelt tésztánál jó, ha az összetevők langyosak.)

Ha kivetted, szitáld bele egy közepes tálba. Keverd hozzá a sót, az oregánót és a borsot.

Most pedig egy nagy tálba szórd bele az élesztőt meg a cukrot. Keverd simára langyos vízzel és öntsd bele az olajat is.

Kézi robotgéppel (dagasztókar) lassú fokozaton keverd apránként bele az élesztős-olajos keverékbe a lisztet. Ha már a teljes liszt benne van, magasabb fokozaton dagaszd simára a pizzatésztát.

Amikor megvagyok a gépi dagasztással én még egy kicsit kézzel is meg szoktam dolgozni a tésztát.

Következhet a kelesztés, amihez a tészta-bucit egy kiolajozott tálba kell tenni (jól beleforgatni az olajba, hogy mindenhol érje), lefedni egy konyharuhával és kb 45-60 perc alatt a duplájára keleszteni.

Amíg kel a tészta elkészítheted a pizzamártást.

Hozzávalók:

1 doboz hámozottparadicsom-konzerv

2 teáskanál szárított oregánó

2 gerezd fokhagyma

2 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál sűrített paradicsom

őrölt bors

Nagyon egyszerű a történet, csak egy turmixgépre lesz szükséged, amibe mindent beleraksz.

Elsőnek mindjárt a hámozottparadicsom-konzervet (előtte jól csepegtesd le!). Mehet utána az oregánó ill. a megpucolt, lereszelt vagy fokhagymaprésen átnyomott fokhagyma. Olaj, sűrített paradicsom, bors.

Megdolgoztatod a masszát a turmixgéppel és tádáááámm: kész is a mártásod!

Ez csak pár perc volt, úgyhogy a kelesztési időből még jócskán van hátra. Ezért lesz egy kis időd előkészíteni a toppingokat. Én ilyenkor szoktam a kukoricakonzervet lecsepegtetni és egy kis tálkába magam mellé készíteni. Felszeletelheted a szalámikat, sonkákat, bacon-t, a paradicsomot, lereszelheted a sajtot, feldarabolhatod az olajbogyót. Bab, gomba, pepperoni, stb.

Készítsd elő a tepsiket, ami abból áll, hogy vékonyan olajozz ki 2 db tepsit és az egyiket tedd is oda magad mellé.

Végre letelt a kelesztési idő, szép nagyra nőtt a tésztád. ;)

Borítsd ki egy lisztezett deszkára, gyúrd át egy kicsit és vágd ketté.

Megjegyzés: házi pizza készül, ugyebár. Én nem faksznizok annyit a kinézetén egy szempontból. Az én pizzám nem kerek. Tepsi alakú! Tehát olyanra nyújtom, amilyen a tepsim és kész. Ha neked fontos, hogy kerek legyen, nyújtsd kerekre. Viszont akkor valószínűleg két tepsivel nem úszod meg. Kell majd még egy harmadik sütés is.

Én először kinyújtom sodrófával, aztán "trükkösen" felveszem a kezembe és nyújtogatni kezdem. (biztos te is láttad már akár tv-ben, hogy hogyan is készül egy igazi pizza. ezt próbálom imitálni!)

Ha már elég nagynak ítélem, beleteszem a tepsibe majd a széleit még ott próbálom teljesen a tepsi faláig kihúzkodni. (Mivel olajos a tepsi, jól csúszik a tészta rajta, könnyű nyújtani.)

Kicsit várni kell most (kb 10-15 perc) mielőtt rákennéd a mártást. Addig esetleg a másikat is kinyújthatod.

(Én bevallom őszintén nem mindig van türelmem ezt a kis pihenőidőt kivárni...)

Kapcsold be a sütőt 220 fokra.

És itt jön a legjobb rész. :)

Jöhet a tésztára a pizzamártás majd utána a toppingok ízlés szerint. Nálunk legtöbbször ilyesmik kerülnek rájuk: sonka, paprikás szalámi, bacon, gomba, kukorica, olajbogyó, bab, szeletelt friss paradicsom, szárított paradicsom, pepperoni, sajt. Ezekből szoktunk válogatni és különböző kombinációkat készíteni.

20-25 perc alatt sül ropogós-illatosra az sk pizzád. Isteni! A pizzarendelésről pedig garantáltan leszoksz.

Tipp: mi nagyon szeretjük hozzá a rukkolát (mindenféle dresszing nélkül). Ezt csak egyszerűen egy tálban odakészítem az asztalra, amikor eszünk és mindenki ráhalmoz belőle a saját pizzaszeletére. Feltuningolja az ízélményt!

(Remek közösségi programot is lehet általa szervezni. Hívj vendégeket és süssetek együtt pizzát. Te csak előkészíted a tésztát a többit pedig együtt alkossátok meg. Ki-ki saját ízlése szerint. A sütési idő olyan rövid, hogy ripsz-ropsz megvan a vacsi és garantáltan nagy sikeretek lesz. (a pizzának is meg neked is))

Ez a poszt gyakorlatilag felesleges mert ha valaki karácsonyra zserbót akar sütni már rég megvan neki a recept... De! minden valamirevaló gasztroblog készít egy zserbós posztot, így hát én is! Valamirevaló akarok lenni! ;)

A sütik között számomra a zserbó olyan, mint egy királynő. Egy anyakirálynő. Kiemelkedik az összes többi sütemény (alattvalója) közül és egy képzeletbeli piedesztálról néz le rájuk. Ő mindenkit lepipál és senki nem érhet a nyomába sem. Persze vannak utódai, egyes trónbitorlók időről időre letaszítják trónjáról de ő valahogy mindig visszaszerzi méltó helyét a sütemények királyságában. :)

Nem véletlen, hogy pont karácsonykor szokták ezt a süteményt sütni, amikor mindennek a legjavát esszük.

Így hát elkészítettem én is az én verziómat, amit itt most közzéteszek.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

10 dkg + 1 evőkanál porcukor

15 dkg zsír

1 merőkanál tej (kb 1,5 dl)

2 dkg élesztő

2 tojássárgája

2 késhegynyi szódabikarbóna

Langyos tejbe tegyél 1 evőkanál cukrot és morzsold bele az élesztőt. Tedd félre, amíg felfut.

Öntsd a lisztet és a porcukrot egy tálba és morzsold el benne a zsírt. Add hozzá a tojássárgákat, a felfuttatott élesztőt és a szódabikarbónát. Jól dolgozd ki a tésztát és oszd 4 részre. (Ha úgy gondolod, akár 3 részre is lehet osztani a tésztát. Akkor viszont csak arra figyelj, hogy a tölteléket felezni kell. Én meg, mivel 4 réteg tésztám volt, harmadoltam a cukros diót.)

Töltelék hozzávalói:

30 dkg dió

30 dkg porcukor

1 citrom héja

baracklekvár (nem írtam mennyiséget. úgyis majd meglátod mennyi kell. egy olyan "egészséges", nem túl vastag, nem túl vékony lekvár-réteget képzelj el!)

A tepsit vajazd és lisztezd ki.

A cukrot keverd össze a dióval ill. keverd még bele a citromhéjat.

Lisztezett deszkán nyújtsd ki az első lapot akkorára, amekkora a tepsid. Tedd át a tepsibe.

Kend meg a tésztát baracklekvárral majd szórd rá a cukros dió harmadát.

Ezt ismételd meg még 2x.

És befejezésképpen az utolsó réteg tésztával fedd le a süteményt. Szurkáld meg villával a felső réteget és hagyd kb 1 órát pihenni.

A pihenőidő végéhez közeledve kapcsold be a sütődet 175 fokra, hogy legyen ideje bemelegedni.

40-45 perc alatt süsd készre.

A mázat ráérsz akkor elkészíteni, amikor már kisült a süti mert úgyis meg kell várnod, amíg kihűl.

A máz hozzávalói:

3 kanál kakaó

3 kanál porcukor

3 kanál forró víz

pici olaj (pár csepp)

Ez csak annyiból áll, hogy kikevered a kakaót a vízzel és a cukorral és beleteszel pár csepp olajat.

Próbáld meg egyenletesen rásimítani a zserbóra.

Megjegyzés: nekem a fenti máz-mennyiség nem volt elég, hogy a teljes felületet egyenletesen befedje. Ezért készítettem egy újabb adagot, tehát a fentit még 1x. De lehet, hogy csak simán ügyetlen voltam. Nem akartam e miatt mindjárt duplájára emelni a mennyiségeket. Ha neked sem lenne elég, keverj ki egy újabb adagot és írj egy megjegyzést a receptesfüzetedbe a máz mellé!

Ha nem is sütsz egy ilyet, köszönöm, hogy elolvastad a posztot! :)

Mindenkinek örömteli készülődést kívánok!

Így az ünnepek előtt szerintem egy új (jó) recept úgy kell az embernek, mint egy falat kenyér.

Hogy lehessen kicsit változtatni.

Hogy lehessen kicsit villogni. ;)

Hogy lehessen új ízeket felfedezni.

A mai recepttel ha nem is villogni de a "milyen sósat süssek?" című fejezetet gyorsan lezárni lehet.

És nem kell a cukiból pogácsát hozni, mert az olyan uncsi!

Nagyon-nagyon egyszerű! Kezdőknek is!

Próbáljátok ki, megéri. Én, mióta megvan a recept, sósnak mindig ezt használom. Dobozban sokáig eláll, de ezt csak hírből tudom, mert sokáig nálunk még soha nem kellett "elállnia".

Hozzávalók:

500 g liszt

500 g vaj

500 g túró (én zsírosat szoktam használni)

1 evőkanál só

tojás a kenéshez

sajt, szezámmag vagy xyz a szóráshoz (xyz helyére tetszés szerint ér "bármit" behelyettesíteni)

Annyira kell csak figyelned, hogy a tésztát a sütés előtti nap kell összekeverni. 1 éjszakát pihen a hűtőben.

Az összekeverés csak annyiból áll, hogy a vajat és a lisztet összedolgozod, hozzáteszed a túrót és a sót is. Ruganyos tésztát fogsz kapni, olyat, mint a gyurma.

Fóliába csomagolva mehet is a hűtőbe.

Ebből a mennyiségből kb 4 tepsi sütemény jön ki. Ezért mikor másnap előveszem a tésztát és egy lisztezett deszkára borítom én 4 egyforma darabra szoktam vágni.

Kapcsold be a sütőt 180 fokra.

Egyenként nyújtsd ki ezt a 4 cipót kb 2 mm vastagra és kend meg kissé felvert tojással.

Derelyevágóval (jaj, de szeretnék. addig is marad a kés!) vágd falatnyi darabokra a tésztát és tedd a darabkákat sütőpapíros tepsibe. Tehát 1 cipó felvagdosva kb rá kellene, hogy férjen egy tepsire. (nekem nem mindig sikerül ;) )

Ötlet: Ha nem szeretnél a falatnyi darabkák vagdosásával pepecselni szerintem simán lehet hosszúkás rudakat is vágni. Úgy gyorsabban megvagy vele. Én még nem próbáltam, de legközelebb tesztelem.

Így mikor már a darabkák a tepsin vannak, szórd meg őket szezámmaggal, sajttal. Ki, hogy szereti.

Berakod a sütőbe és kb 20 percig sütöd.

Amíg sül, elkészíted a következő tepsit. És így tovább.

Kész. Mondtam, hogy szuper-egyszerű.

És egyet mondok: csak úgy eteti magát. Nem lehet abbahagyni! :)

Történt ugyanis, hogy a nyáron a gyerekek a nagyszülőknél kényeztetődtek 2 teljes hétig. Beiktattak hát egy rokonlátogatást, ahonnan a fiam úgy jött haza, hogy az ott kapott kalácsról ódákat zengett. Nem rossz evő a gyerek, nem azért. ;) De mégis kiváncsivá tett, mi az, ami egy gyereknél ennyire betalál.

Elkértem a receptet, megsütöttem és már tudtam, jogos volt a lelkesedés. :)

Ebből a mennyiségből két kalácsot lehet sütni. (Egy sosem elég jelszóval!)

Ami megmarad, másnap meg lehet enni uzsonnára, tejjel, kakaóval. Be lehet csomagolni magunknak a munkahelyre egy kis nasi gyanánt, a gyerekeknek a sulis tízórai mellé bónuszként.

Hozzávalók:

60 dkg liszt

5 dkg élesztő

3 evőkanál cukor

3 dl tej

3 tojás + 1 tojássárgája

4 evőkanál olaj

pici só

Hagyományos kelt tésztát készítünk a fenti hozzávalókból, annyi különbséggel, hogy a felvert tojásfehérje habot is belekeverjük.

Először tehát a langyos tejben morzsold el az élesztőt és tedd hozzá a cukrot, hogy segítsen neki felhabosodni. Ezt kicsit tedd félre, amíg a többi alapanyagot összekevered.

Egy nagy edényben össze kell keverni a lisztet, 3 tojássárgájával, az olajjal, pici sóval.

A tojásfehérjét verd kemény habbá.

Az élesztős tejet öntsd a lisztes keverékhez és kezdjél el tésztát dagasztani. Apránként jöhet bele a tojásfehérje hab is. Dagassz belőle tésztát.  (nekem itt is túl lágynak bizonyult a tészta, tettem bele még egy kevés lisztet)

Letakarva pihenjen a tészta fél-1 órát.

Addig elkészítjük a tölteléket. Ezek kellenek hozzá:

25 dkg puha vaj

20 dkg porcukor

2 csomag vaníliás cukor

3-4 evőkanál cukrozatlan kakaópor

Ezekkel csak annyi a dolgunk, hogy habosra keverjük őket.

A kelesztési idő leteltével, borítsd ki a tésztát egy lisztezett deszkára és miután kicsit átgyúrtad, oszd 6 egyenlő cipóra.

Minden cipót nyújts ki téglalap-alakúra és arányosan oszd el és kend el rajtuk a tölteléket. A hosszabbik oldalánál fogva fel kell a téglalapokat sodorni. Tehát 6 db hosszú, töltött rudat kapsz.

Hármat-hármat szépen összefonunk és így megkaptuk a 2 db kalácsunkat. Ügyeskedd őket át egy vajazott/zsírozott tepsibe/sütőtálba és hagyd őket fél óráig még pihenni. (Lehet akár őzgerinc-formában is sütni, ha azt szeretnéd, hogy határozottabb formát kapjon az alja.)

A pihenőidő vége felé kapcsold be a sütőt, hadd melegedjen be 200 fokra.

Mielőtt betennéd a kalácsokat a sütőbe, a tetejüket meg kell még kenni tojássárgájával.

Ezen a ponton már csak a sütés van hátra. 60 perc.

Én kb félidőben egy alufóliát borítottam rá mert úgy éreztem a teteje megég.

Egy szabad szombat vagy vasárnap délután, ahogy a friss kalács illata belengi a lakást. Mmmmm. Isteni!

Jaj, nagyon izgalmas időszak következik. Az év vége. Sok mindent lehet majd sütni, lesz alkalom bőven.

Nálunk, az iskolában, oviban már elkezdődött a karácsonyi ünnepségek, vásárok időszaka.

Nem kellett sokat törnöm a fejem azon, mit süssek, mert az iskolai vásárra perecet kértek. Gondoltam akkor az oviba is azt viszünk. De nem ám boltit, amit csak be kell dobni a sütőbe és már kész is. Nem. Házit!

Nagyon finom lett, elfogyott mind egy szálig.

Hozzávalók:

2,5 dl víz

1 teáskanál + 1 evőkanál barnacukor

1 zacskó szárított élesztő

10 dkg vaj (megolvasztva és langyosra hűtve)

50 dkg finomliszt

1 evőkanál só

kevés őrölt bors

1 tojás

A főzéshez kell még:

2 evőkanál szódabikarbóna

2 evőkanál barnacukor

A mártogatáshoz pedig:

20 dkg vaj (nem fog elfogyni, de kevesebb vajban nem lehet jól megmártogatni a pereceket. ami megmaradt, vissza lehet dermeszteni és később felhasználni.)

durva szemű só

(a tál kikenéséhez kevés olvasztott vaj

kevés liszt a nyújtáshoz

a perecek kenéséhez 1 tojásfehérje)

Langyosítsd meg a vizet, keverd el benne a teáskanálnyi cukrot és az élesztőt. Tedd félre pár percre, hogy felhabosodjon.

A lisztet szórd bele egy nagy tálba. Keverj hozzá 1 evőkanál barnacukrot, sót és borsot.

Jó esetben ilyenkorra már fel is habosodott az élesztős víz. Bele lehet önteni a lisztes tálba. Add hozzá még a kihűlt vajat és a tojást. Dagasztókaros robotgéppel tésztát dagasztunk belőle.

(nekem túl lágy lett a tészta és még valamennyi lisztet hozzáraktam, apránként.)

Ha kész, egy másik, nagy tálat olvadt vajjal kenj ki és tedd át abba a tésztádat. Forgasd át benne, hogy a vaj mindenhol érje. Tegyél fóliát közvetlenül a tészta felületére és tedd hűtőbe 6-8 órára. (én egy egész éjszakára tettem hűtőbe.)

*

Ha megkelt a tészta gyúrd egy kicsit át a tálban majd borítsd ki egy lisztezett deszkára.

Az eredeti recept szerint 20 egyenlő darabra kell felvágni a tésztát de én egy kicsit csaltam és csak 16 darabra vágtam fel. (A teljes tésztát 4 egyenlő darabra osztottam. Ezeket kellett volna utána még 5 kis darabra vágnom de úgy gondoltam, inkább csinálok 16 kicsit testesebb perecet, mint 20 vékonykát.)

Ha ez megvan, ki kell őket sodorni kb 40 cm hosszú rudakká. A rudakból formázz pereceket. (Nagyon jó kis foglalatosság, akár a gyerekeket is be lehet ebbe vonni. Először egy U betüt kell belőle formázni, utána a 2 végét kétszer megtekerni és lent rögzíteni. De kár is leírni szerintem, mert amint elkezded csinálni mindjárt rá is jössz, hogy hogyan is kellene. Ki ne tudná, hogy nézki egy igazi perec?!)

Én csak ezen a ponton kapcsoltam be a sütőt, de ha úgy érzed gyorsabban kész leszel a perecformázással, már fentebb, a csillaggal jelölt helyen is beizzíthatod 200 °C-ra. Teríts sütőpapírt 2 db tepsibe.

Forralj kb 4 liter vizet egy nagy(obb) edényben. Ha már forr, tedd bele a 2 evőkanál szódabikarbónát és a cukrot. (Én itt takarékra vettem a "lángot".)

Ebben a vízben fogjuk "megfürdetni" a pereceket. Engedd bele a pereceket és oldalanként 10-15 másodpercig "főzd" őket benne. Én egyszerre csak egyet tettem a vízbe de ha gondolod (és elfér) akár 2-3 darab is mehet egyszerre. (Több nem valószínű, mert meg is nőnek egy kicsit.)

Szűrőlapáttal szedd ki őket, csepegtesd le és tedd a sütőpapíros tepsire. (Én odakészítettem egy kettéhajtott tiszta konyharuhát a közelbe és arra tettem rá a vízből kivett pereceket. Ott picit lecsöpögtek és onnan mentek a tepsibe.)

Vékonyan kend meg a pereceket a tojásfehérjével, amit kicsit, villával felvertél.

És már mehetnek is a sütőbe. A recept szerint 20 perc kell nekik, de nálam kb 25 perc alatt sültek meg. (Nyilván attól is függ, hogy mennyire szeretnéd sötétre sütni. Én szerettem volna nekik egy kis színt adni, ezért hagytam tovább sülni.) Ami pedig a 2 tepsit illeti, mehetnek egyszerre a sütőbe. Félidőben az alsó menjen fölülre, a fenti pedig le.

Amíg a sütő dolgozik meg kell olvasztani a vajat. Egy kisebb edényben olvaszd meg takaréklángon. (a recept szerint egy kis edénykében kell megolvasztani majd áttölteni egy nagyobb tálba, amiben majd megforgatod a pereceket. Én a két lépést összevontam, az első edényben forgattam a pereceket.)

Szükséged lesz még egy süteményrácsra, ami alá alufóliát terítesz.

Amikor a perecek megsültek, még forrón, merítsd meg őket a vajban. (minden oldalát érje)

Utána a süteményrácsra kerülnek (itt a fölösleg lecsöpöghet róluk) és utolsó lépésként megszórjuk őket durva-szemű sóval.

Kész is van!

Szerintem érdemes kipróbálni. A gyerekeknek nagyon bejött, ha pedig még segítettek is, duplán megdícsérik! :)

Törtem a fejem, hogy mi legyen a következő bejegyzés. Mit is lehetne sütni...

Ősz van. Gondoltam valami almás, körtés dolog jó lenne. De aztán azt is gondoltam, hogy nem túl eredeti.

És ránéztem a konyhapulton várakozó sütőtökre, amit azért vettem, hogy megsüssem és önmagában megegyük.

És bevillant. Hát persze. Sütőtökből kell valamit csinálnom.

Elkezdtem sütőtökös recepteket keresni a neten. Már majdnem egy sütőtökös bejgli mellett döntöttem, amikor is közbejött valami. Mégpedig az amerikai elnök-választás. Donald Trump lett az USA elnöke és ez annyira sokkolta az emberiség jókora részét, hogy olybá tűnt a Föld nem forog tovább és a Nap sem kel fel többé. Egy szó mint száz a csapból is Trump és az USA jövője folyt.

Aztán nekem ebből megint bevillant valami. Nemcsak hogy szezonbavágó sütőtökös valamit, de, hogy extra aktualitása is legyen a posztnak, egy igazi amerikai sütőtökös pitét, azaz Pumpkin pie-t fogok sütni.

Én még sosem csináltam ilyet, úgyhogy kicsit különlegesebbnek éreztem. És... nem is nehéz.

A recepthez 425 g tökre lesz szükségünk, ez egy közepes (nem túl nagy) tököt jelent.

A tököt (akár előző nap) megsütjük. Ehhez félbe kell vágni és ki kell kaparni a magokat. Én kisebb darabokra szoktam vágni és egy sütőpapíros tepsibe fektetem őket. Forró sütőben addig sütöm, amíg egy kést simán bele tudok csúsztatni. (ez kb 45 perc) Ha kész, hagyom kicsit lehűlni majd kikanalazom a belsejét és egy turmixgépben vagy botmixerrel egynemű masszává turmixolom. Ennek a masszának elég nagy a nedvességtartalma, ami félő, hogy eláztatja a tésztánkat. (Továbbmegyek: van, ahol azt olvastam pumpkin pie-hoz a friss tök nem jó. Tökpürét/bébiételt kell hozzá inkább használni.) "Féltem" is ettől, ezért egy tiszta géz anyagon át kinyomkodtam belőle még valamennyi nedvességet.

Én előző nap sütöttem a tököt de ha aznap csinálod, akkor amíg a sütő dolgozik összekeverheted a pite-tésztát.

A tészta összetevői:

175 g liszt

fél ek só

1 ek cukor

113 g vaj (hidegen, kis kockákra vágva)

30-60 ml hideg víz

Az összetevőkkel nem szabad sokat pepecselni, illetve nem jó, ha sokat érintkeznek a kezeddel (a kezed melegével). Robotgéppel a legjobb talán összekeverni.

Beleöntöd a lisztet, a sót és a cukrot. A kis vaj-kockákat is beleöntöd és morzsásra keverteted a géppel.

Utána adagoljuk bele a vizet. Először 30 ml. (ha kevésnek bizonyul, még egy kicsit.)

Én itt kiöntöttem a gyúródeszkámra és gyorsan tésztává gyúrtam. (30 ml-nél nekem nem kellett bele több víz, de lisztje válogatja.) Csomagold fóliába és tedd a hűtőbe. (30-60 perc)

Ha ez letelt, ki kell nyújtani a tésztát. Szerintem fólia alatt könnyebb, nyújtani. Nem esik szét olyan könnyen. (fólia, sütőpapír...)

Ha kinyújtottad, görgesd fel a lisztezett nyújtófára és tedd át a tésztát a piteformába. (Én szilikon-formával dolgoztam most is de ha neked másmilyen van, ne felejtsd el kivajazni és kilisztezni.)

Nyomkodd bele.

És akkor, ami félresiklott nálam: Miután belenyomkodtam a formába a tésztát, a széleket levágtam. De ezt nem kellett volna mert a sütésnél a forma oldalán a tészta összement és csak a forma feléig ért. Úgyhogy arra jutottam, hogy érdemes lett volna hagyni, hogy túllógjon a formán. Legközelebb így csinálom.

Megint mehet egy kicsit pihenni a hűtőbe.

Amíg pihen, elkészítjük a tökös tölteléket.

Összetevői:

425 g tökpüré

3 tojás + 1 tojásfehérje a tészta lekenésére

1 evőkanál kukorica-keményítő

1 kávéskanál vanília kivonat

3/4 kávéskanál gyömbér

3/4 kavéskanál fahéj

fél teáskanál só

kevés szerecsendió

barna cukor*

sürített tej*

* a cukorhoz és a sürített tejhez nem írtam mennyiséget. Az eredeti receptben 340 g cukor és 1 bögre sürített tej szerepel. (én mindkettőt soknak találtam) A sürített tej is édes, úgyhogy erre is érdemes figyelni. Én úgy csináltam, hogy beletettem valamennyi cukrot és kis adagokban a sürített tejet. Az édességét kóstolással ellenőriztem. A s.tej hozzásegít minket a megfelelő állag eléréséhez. Egy kb joghurt sűrűségű, nem túl folyós masszát kellene kapnunk, amit utána könnyen bele tudunk önteni a tésztába.

Kapcsold be a sütőt 180 °C-ra.

Ha kivetted a tésztát a hűtőből, vágj le egy darab sütőpapírt és gyűrd össze (párszor), hogy ne legyen olyan merev.

Ha megvan, fektesd rá a tésztára. A papírra pedig szórj rizst vagy sütőbabot. Igen, ez azért kell, hogy ne deformálódjon el a tészta az elősütés alatt.

Kicsit megsütjük a tésztát, önmagában. 180 °C, 20-30 perc

Vedd ki és még melegen kenj rá a tésztára tojásfehérjét. Ez egy védőréteget képez rajta és nem engedi elázni a tésztát.

Itt már nincs sok dolgunk. Csak ráöntjük a tökpürét a tésztára és betesszük a sütőbe.

190 °C-on 50-55 percig sütjük.

Tejszínhabbal kínáld.

Eredmény: A család nagyon oda volt érte. Hogy őszinte legyek, nem is gondoltam volna.

Én nem leszek a sütőtök pite nagy rajongója, engem nem fogott meg igazán. De a többiek megígértették velem, hogy máskor is sütök majd ilyet.

"Egy-kettőre" elfogyott. :)

A torta nehéz ügy.

Nekem mindig mumus.

Nehéz úgy eltalálni az arányokat, hogy ne legyen gejl, ne legyen tömény, ne legyen túl száraz, stb. Legyen a tészta és a krém jó arányban, az ízek harmonizáljanak. Sorolhatnám.

Nem egyszerű. És mégis, ha közeleg a családban egy szülinap vagy jeles esemény, amire egy tortával szeretnék készülni, mindig izzik a google a gépemen. Újabb és újabb receptek után kutatok, amikben felfedezni vélem a lehetőséget, hogy majd ez (talán) jó lesz.

Így volt ez idén októberben is. Apukám szülinapjára készülve...

Egy érdekes torta receptet osztok most meg itt, ami kinézetre egyből felkeltette az érdeklődésemet. Ha van kép a recepthez, az nekem segíteni szokott. De utána természetesen egyből átböngészem a hozzávalókat. Ez esetben jónak találtam a dolgot. Nem volt teljesen hagyományos, volt benne egy kis csavar de minden hozzávaló elérhető volt számomra (az amatőr számára) is.

Maga az elkészítés nem nehéz, szerintem. Ami elrettentő lehet, hogy az egyes alkotóelemeknek sokszor, sokat kell hűtőben dermedni, pihenni. De hát mégiscsak egy tortáról beszélünk, nem is lenne az igazi, ha fél óra alatt össze lehetne dobni.

Amit sütni fogunk az pedig egy Snickers torta.

Nézzétek meg a receptet:

A TÉSZTÁHOZ

130 g holland kakaópor

300 g liszt

480 g cukor (Ez sokkoló! De Rubint Réka szerencsére nem olvassa a blogomat. Még!) :)

2 tk szódabikarbóna

1 tk sütőpor

1 tk só

4 db tojás

250 ml író (Nos, íróm nekem nem volt. Ha neked van, akkor persze használd azt. Én helyettesítettem. Fele-fele arányban tettem a tésztába helyette tejet és joghurtot. A tészta állaga jó lett, bár természetesen nem tudom milyen lett volna íróval de így is szuper lett.)

250 ml szoba-hőmérsékletű víz

5 ek olaj

Vajazz ki két 18 cm átmérőjű csatos tortaformát és béleld ki az alját sütőpapírral. (Nekem nem volt 2 ugyan olyan tortaformám, így én egymás után sütöttem meg a torta "piskóta" részét. Amíg a második adag várakozott nem esett össze, nem lett különösebb baja. Azt szokták javasolni, hogy ha nem tudod egyből kisütni a két (x) adagot, akkor inkább külön-külön keverd ki az adagokat. Én renitens vagyok ilyen szempontból (is). Nem szoktam ezeket a dolgokat betartani. "nekem erre nincs időm" jelszóval. Van, hogy ráfázok... itt most jól sült el a dolog, de tégy belátásod szerint. :) ) A sütőt melegítsd elő 175 °C-ra (légkeverésesnél 155 °C-ra).

Egy mély keverőtálban keverd össze a száraz hozzávalókat egy kancsóban pedig a maradékot. Öntsd hozzá a nedves hozzávalókat a szárazhoz és dolgozd el benne. A teljes tészta-mennyiséget itt meg kell felezni, hogy két kb ugyanakkora tésztát kapj. (Ezt ügyeskedd ki, ahogy neked a legkönnyebb. Ha van két teljesen egyforma tálad, akkor nem lesz nehéz dolgod.) Tedd sütőbe és kb 50-60 perc alatt süsd őket meg. Tűpróbával ellenőrizd, hogy átsült-e.

Ha megsültek, hagyd őket a formában kihűlni, aztán vágd körbe késsel és csatold le a karikát az oldalukról. Egy sütőpapíros tálra fordítsd ki a tortákat. Vedd le róluk a forma alját és óvatosan húzd le a sütőpapírt is. Hagyd szoba-hőmérsékletűre hűlni, aztán tedd őket hűtőbe min. egy órára. Így majd könnyebben félbe tudod őket vágni.

(Én speciel szilikon formában sütöttem a tortákat, így nem pepecseltem sütőpapírokkal, körbevágással meg semmivel. Amikor megsült a torta magától el is vált a formától, úgyhogy egyből kifordítottam a sütőpapírra.)

Ezek után megyünk tovább az egyik krémmel. Mégpedig a MOGYORÓS SÓS KARAMELL krémmel.

hozzávalók:

85 g cukor

20 g víz

60 g habtejszín

35 g vaj (felkockázva)

50 g sós mogyoró

Tedd fel főni a cukrot a vízzel és karamellizáld aranybarnára. Öntsd fel a tejszínnel, dobd bele a felkockázott vajat. Keverd simára és a végén tedd bele a mogyorót is. Hagyd teljesen kihűlni.

A másik krém pedig egy MOGYORÓVAJ HAB lesz. Összetevői az alábbiak:

150 g Philadelphia krémsajt

100 g (nem darabos) mogyoróvaj

20 g porcukor

250 ml habtejszín

2 ek mascarpone

Az eredeti recept szerint kemény habbá kell vernünk a tejszínt a mascarponéval. A habtejszín nálam mumus (sok mumusom van, igen! ;) ) úgyhogy én ezt különválasztottam. Nem tudom egyébként, hogy a 'verjük fel a habot a mascarponéval' azt jelenti-e, hogy a két összetevőt összekeverem és felverem... de én így értelmeztem. És ez volt, amit nem mertem megcsinálni. Úgyhogy szépen felvertem a habot majd lazán beledolgoztam a mascarponét. (Ha butaságot műveltem csak mosolyogj egy nagyot, írd meg kommentben, hogy hogyan kellett volna és természetesen csináld is úgy...)

Aztán a mogyoróvajat ki kell keverni a krémsajttal és a porcukorral. A habot pedig a végén beleforgatni. Kicsit lehet hűtőben pihentetni, úgyis még elvileg sülnek a tésztáid. (Csodás színű, lágy, habszerű krémet kapsz... itt már érezni fogod, hogy nem mindennapi tortával állsz szemben!)

Ha kisültek, kihűltek, pihentek a torták, készen vannak a krémek, indulhat az összetevők igazi tortává avanzsálása.

Megtöltjük a tortát! (ugyebár 4 tortalapod van, mert a 2 kisült lapot kettévágtad. ugyebár. ;) )

Az első tésztarétegen kendd el a mogyoróvaj felét.

A következő 2 réteg közé a karamellás mogyoró kerül.

Az utolsó tortalapok közé pedig megint mogyoróvajat kenünk.

Ha a szélén kibuggyan a krém, azt simítsd el körben. Ha kész vagy, tedd a tortát hűtőbe, pihenjen, dermedjen ott 1-2 órát.

Közben el tudod készíteni a CSOKIKRÉMet. Nem kell hozzá sok minden. Mutatom:

150 g étcsokoládé

150 g tejcsokoládé

250 ml habtejszín

250 g puha vaj (felkockázva)

A kétféle csokit apró kockára kell vágni. A tejszínt forrald fel és öntsd rá a csokira. Várj egy percet és keverd simára az egészet. (Nézni, ahogy a csokoládé és a tejszín egymásba kavarodik igazán idegnyugtató tevékenység. Gyönyörű látvány...) Ha már nem forró, dobáld bele kockánként a vajat és keverd el a masszában. Hagyd elől, hogy kenhető állagúra "dermedjen". (Annyi megjegyzést fűznék a csokikrémhez, hogy ez a mennyiségű krém bőven-bőven elég ahhoz, hogy 2x befedd a tortát. maradt belőle jócskán, a gyerekek nagy örömére.)

Amikor letelt (végre) a torta dermedésére szánt idő, kenj rá egy réteg csokikrémet. (oldalt, fönt, mindenhol)

(Sajnos) megint hűtőbe kell egy kicsit rakni, hogy a csoki jól megszilárduljon rajta. Ha ez megtörtént még egy réteg krémet kenj rá. Mehet vissza a hűtőbe és kész is van.

A tetejét apróra vágott sósmogyoróval díszítsd, ízlés szerint.

Értékelés: Nekem nagyon ízlett. Férjem azt mondta neki kicsit tömény volt. Tény, hogy a kakaós tészta, a dupla csokiréteg a külsején nem éppen light-os de pl. a mogyoróvaj hab már egy nagyon laza krém, ami nem nehezíti tovább a dolgot. A gyerekek imádták, és úgy általában szerintem, aki szereti a csokis tortákat, süteményeket szeretni fogja.

Én mindenképp elrakom a receptet és máskor is el fogom készíteni, ha alkalom adódik majd.

Ja, és hát mindenképp különleges marad a szívemben mert ez szolgáltatta az első blogbejegyzésem témáját, amire nagyon büszke vagyok. :)

Ha olvastad ezt a bejegyzést kérlek írd meg kommentben, hogy tetszett-e. Köszönöm! <3

üdv, Deszi

Sziasztok!

Hát itt vagyok. Sikerült. :)

Nagyon-nagyon régóta vágytam már egy felületre, ami rólam szól. Sok téma, eszköz, felület megfordult a fejemben amivel előrukkolhatnék. De csak nem jött az az érzés, hogy "ez lesz az".

Pedig a téma mindvégig itt volt az orrom előtt. A Gasztronómia. Azon belül is a sütés. Nem kell hozzá semmi különleges, nem kell hozzá senki más, csak én. Egy jó alkalom, amire sütni lehet (sok ilyen van) és már kész is van.

Az utóbbi években megjelentek és hihetetlenül népszerűek lettek a gasztroblogok, amiket én is imádok. Van egy-két olyan, amit, miután rátaláltam, többé nem "eresztettem". Úgy gondolom, ha van olyan, aki a mi stílusunknak megfelelően süt-főz, meg van oldva a szokásos "mit főzzek ma" kérdéskör.

Nálam ugyanis ez történt. Rátaláltam egy-két nekem tetsző bloggerre, csatornára és azt vettem észre, hogy hétről hétre mindig tudtak olyat mutatni, ami bejött nekem és szívesen nekiálltam a recepteknek a saját kis amatőr konyhámban.

És ez egyre sűrűbben fordult elő.

Az eredmény pedig egyre jobb és jobb lett. Nem akartam, hogy feledésbe merüljön egy-egy süteményem ezért lefotóztam őket és elküldtem férjemnek, anyukámnak, barátnőnek. És mivel minden gasztroblog valahol így indult el, ezek a történetek engem is arra inspiráltak, hogy ezt a hobbimat egy kicsit magasabb szintre emeljem.

Én alapvetően a hagyományos konyhát szeretem. A sütés terén is talán a konzervatívabb vonalat képviselem. Egy klasszikus dobos torta vagy házi kifli sokkal jobban izgat, mint egy színesre festett piskótájú kandirozott kumquat-os, gluténmentes csoda. Így hát ha meglátom egy receptben, hogy hemzsegnek benne az abszurdabbnál abszurdabb, különlegesebbnél különlegesebb hozzávalók, megmondom őszintén nem állok neki. Én azt szeretem, ha a recept olyan hozzávalókból áll, amiket könnyű beszerezni, nagyrészt ismerem is őket és megfizethetőek. Nyilván néha kipróbálok én is extrább "mutatványokat" de az alap a fenti kontextusban rejlik nálam.

Nem vagyok profi. Sőt. Tehát egy kétgyerekes anyuka, hobbiszakács, hobbi sütő (a hobbicukrász is enyhe túlzás lenne)

A blogon található receptek nem a saját találmányaim. Mások által megálmodott recepteket fogok itt dokumentálni, ahogy nekem sikerültek. (Főleg sütés. Tehát torta, sütemény, péksüti, stb.)

A cél kétlépcsős.

Az első lépcső, hogy saját magam számára dokumentáljam a sütéseimet.

A második lépcső, hogy ezt mások is elolvassák. De ezt most még hagyjuk. :)

Ja, és a legfontosabb, ami miatt az érdeklődésem sosem lankad: Imádok enni!

puszi, Deszi